Meglepő módon egy nőről nevezték el a legtöbb utcát Európában

Ha nyitott szemmel járunk Európa városaiban, könnyen észrevehetünk egy érdekes trendet. A személyekről elnevezett utcák többsége szinte ugyanolyan típusú emberek előtt tiszteleg: fehér férfiak, akik gazdagok vagy befolyásosak voltak, esetleg mindkettő egyszerre. Ez meglehetősen erős lenyomata annak, hogy a társadalmak kiket értékeltek és kiket nem, amikor évtizedekkel, akár évszázadokkal ezelőtt elnevezték a köztereiket.

Ezzel a jelenséggel foglalkozott a Mapping Diversity (a sokszínűség feltérképezése) nevű projekt, amelynek keretében a kutatók 17 európai ország 30 nagyvárosában közel 146 ezer közterület nevét elemezték. Összesen 52 888 olyan helynevet találtak, amit személyek után neveztek el, de ezek közül csupán 4779 volt olyan, ami egy nőről kapta a nevét. Ez kevesebb mint 10 százalék.

Azonban így is messze Szűz Máriáé a leggyakoribb európai utcanév.

A felmérés szerint Jézus édesanyjáról összesen 365 utcát vagy teret neveztek el Európa 30 nagyvárosában. Összehasonlításképpen, a férfi rangsort vezető Pál apostolról csak 28 utcát neveztek el Európa-szerte. A második legnépszerűbb nő Szent Anna, akit apokrif iratok Szűz Mária édesanyjának tartanak, róla 35 utcát neveztek el 19 európai nagyvárosban. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Marie Curie állhat fel, a lengyel–francia fizikus és vegyész nevét 24 utca őrzi Európa nagyobb városaiban.

A női top 10 többi tagja kivétel nélkül a valláshoz kötődik: Mária Magdolnáról 18, Avilai Szent Terézről 16, Alexandriai Szent Katalinról 15, Szent Borbáláról és Assisi Szent Kláráról 12-12, Szent Lúciáról és betániai Mártáról pedig 11-11 közterületet neveztek el a vizsgált városokban.

Ugyanakkor az európai utcanévtáblákon szereplő mintegy 3200 nő többsége nem a vallási kategóriába tartozik, hanem jellemzően 19. és 20. századi írókról van szó. A legújabb helynevek között van a 2006-ban meggyilkolt orosz újságíró, Anna Politkovszkaja neve, akiről Párizsban, Prágában és Rómában is utcát neveztek el.

A kutatás másik felismerése, hogy egyik város sem közelíti meg a nemek közötti egyenlőséget az utcanevek tekintetében, azonban érdekes eltérések figyelhetőek meg Európa különböző országai és régiói között.

• A rangsort Stockholm vezeti, a svéd fővárosban az utcák 19,5 százalékát nevezték el nőkről.
• Ezután három spanyol város következik a sorban: Madridban 18,7, Sevillában 17,2, Barcelonában pedig 15,7 százalék a nőkről elnevezett utcák aránya.
• Koppenhágában, Berlinben és Lisszabonban is 10 százalék fölötti a női utcanevek aránya, Bécsben pedig 9,8 százalék.
• A kutatásban két magyarországi város, Budapest és Debrecen is szerepel. Az adataik szerint Budapesten 7 százalék a női utcanevek és terek aránya, míg Debrecenben csak 2,7 százalék, ami a legalacsonyabb a vizsgált 30 város közül.

Meg kell jegyezni, hogy a közelmúltban az ATLO és a Budapest Fővárosi Levéltár egy hasonló projektben vizsgálta a fővárosi utcaneveket, és a látványos adatvizualizációval illusztrált elemzésük szerint a 2247 budapesti köztér mintegy 10 százaléka, 224 kapott csak női nevet.

Néhány európai városban egy ideje már tudatosan törekednek a nemek közötti különbségek kiegyenlítésére. Milánóban például minden egyes férfi után, aki új utcanevet kap, egy női utcanevet is avatnak. Van azonban egy probléma ezzel: az illetékes bizottsághoz körülbelül tízszer annyi javaslat érkezik férfi nevekre, mint női nevekre. További akadály, hogy az európai városok már nem nőnek olyan gyors ütemben, mint korábban, és viszonylag csekély az évente épített új utcák száma.

Felhasznált források:

• The Most Popular Person in European Street Names Is a Woman (Atlas Obscura)
• The most popular figures in the street names of European capitals (Gianluca De Feo – OBC Transeuropa)
• The gender gap in Europe’s street names is here to stay (Alice Corona, Lorenzo Ferrari – OBC Transeuropa, Sheldon.studio)